23 jún A mai napon az Olimpia világnapját ünnepeljük!
Június 23-án az Olimpia világnapját és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megalakulását ünnepeljük. Sokan nem ismerik a modernkori Olimpia történetét, ezért eheti blogbejegyzésünket ennek szenteljük. Igazán érdekes részletekkel szolgálhatunk!
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 128 évvel ezelőtt alakult meg, 1894. június 23-án, Párizsban. A bizottság Pierre de Coubertin francia báró kezdeményezésére ült össze a „Kongresszus az olimpiai játékok felújítására” eseményen. Elhatározták, hogy újraélesztik az Olimpia eszméjét a modernkori olimpiai mozgalomban. Ezen a napon tehát megalakult a NOB és megszületett a döntés, miszerint a régi hagyományokhoz híven négyévente kerülnek megrendezésre az olimpiai játékok.
Magyar kapcsolódások
A 16 alapító tag között volt a hazai olimpiai mozgalom első úttörője, Kemény Ferenc is, aki később a Magyar Olimpiai Bizottság alapító titkáraként tevékenykedett. Kemény Ferenc 1894-es évi párizsi diplomájában már megjelenik az olimpiai eszme hármas jelszava: „Citius. Fortius. Altius.”, ami annyit tesz: Gyorsabban. Erősebben. Magasabbra. Írása a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum gyűjteményében található.
Az első modernkori Olimpia
Az első NOB által rendezett Olimpia 1896-ban, az ókori olimpiák szülőhazájában, Athénban került megrendezésre. A görögök nagy lelkesedéssel fogadták az olimpiát, úgy hitték, hogy a játékokat minden alkalommal Athénban rendezik majd meg. A NOB azonban szerette volna, ha mindenki az olimpiai értékek részévé válhat, ezért nem kötötte helyszínhez a játékokat. Az athéni Olimpián nagyjából 250 sportoló vett részt, ami már akkor is kifejezetten kevésnek számított. Ekkor még csak 9 sportágban lehetett indulni: atlétika, birkózás, sportlövészet, kerékpározás, súlyemelés, tenisz, torna, úszás és vívás.
A következő Olimpia helyszínéül Coubertin tiszteletére Párizst választották, ez volt az első alkalom, amikor női versenyző is harcba szállhatott a győzelemért.
Az olimpia művészeti versenyei
Coubertin számára a sport mellett elengedhetetlen volt a modernkori olimpiai eszme pedagógiai és művészeti vonatkozásának hangsúlyozása. Kiemelt figyelmet fordított ezzel kapcsolatos kiadványok megjelenítésére és konferenciák szervezésére. Elérte, hogy 1912-től megrendezésre kerültek az olimpiák művészeti versenyei. Ebben az évben Stockholmban festészetben, irodalomban, szobrászatban, építészetben és zenében is indulhattak a versenyzők.
Maga Coubertin is pályázott a német-francia Georges Hohrod-Martin Eschbach álnévén, aranyérmet nyert az „Óda a sporthoz” című versével. Carl Diem sporttörténész fedezte fel a valódi szerző kilétét 1930-ban, ekkor Coubertin felfedte szándékait, célja a két ország baráti közeledésének jelképezése volt. Az eredetileg német nyelven beadott pályázatának fordításában elzász-lotaringiai származású felesége, Maria Rothan segédkezett.
Sajnos a művészeti versenyek nem tartottak sokáig, csak 1948-ig kerültek megrendezésre. Azonban büszkék lehetünk, hiszen számos magyar is díjat nyert. 1924-ben Hajós Alfréd Lauber Dezsővel készített stadionterve nyert ezüstérmet, 1928-ban dr. Mező Ferenc irodalom kategóriában aranyérmet, 1932-ben Manno Miltiades szobrászatban ezüstérmet, végül 1948-ban Földes Éva irodalom kategóriában szerzett bronzérmet.
Az Olimpia Napja
Az Olimpiai világnap gondolata először 1947-ben vetődött fel, a NOB 41. ülésén, Stockholmban. A világnap a szervezet megszületéséről és egyben az olimpiai mozgalomról emlékezik meg. Végül egy évvel később, 1948. elején került jóváhagyásra a június 23-ai dátum.
Ennek ellenére az Olimpiai Nap megrendezésének ténye hivatalosan csak 1987-ben került beiktatásra az Olimpiai Chartába. Az első 1987-es Olimpiai Napon 9 ország nemzeti olimpiai bizottsága vett részt: Ausztria, Belgium, Kanada, Nagy-Britannia, Görögország, Portugália, Svájc, Uruguay és Venezuela. Ebben az évben a NOB ’Sport fog All’ bizottsága elindította az Olimpia világnapján megrendezett olimpiai futásokat, azért, hogy minél több NOB-tagország emlékezhessen és ünnepelhessen. Emellett további célként tűzték ki a férfiak, nők és a gyermekek sportolási lehetőségeinek elősegítését, akár hobbi szinten is. Az első olimpiai futás 10 km hosszú volt és 45 NOB-tagország vett részt rajta.
2006-ban már 161 tagszövetség vett részt az olimpiai világnapon megrendezett versenyen és játékokon.
Manapság és az elkövetkező években
A Coubertin által népszerűsített eszmék és törekvések beépültek a mai rendszerbe. A modernkori olimpiai eszme végérvényesen összefonódott a kultúrával és a pedagógiával, három alappillére a „mozgás”, „tanulás” és „felfedezés” lett.
A Covid-19 világjárvány alatt létfontosságúvá vált a technikai fejlődés kihasználása. Előtérbe került, hogy bárki, bárhol a sport és az ünnep részesévé válhasson, így 2020-ban a NOB egy egész napos olimpiai edzést közvetített olimpikonokkal. A következő olimpiai esemény a 2024-es nyári Olimpia lesz, amely Párizsban kerül megrendezésre.
További júniusi programötleteink is érdekelnének? Kattints ide! Ha pedig tetszett a cikk, akkor tarts velünk következő blogbejegyzésünkben is!
No Comments